Három ok, hogy újragondoljuk az életmódunkat

Az amerikai Élelmezési és Táp­lál­ko­zás­tu­do­má­nyi Akadémia állás­pont­ja a vege­tá­ri­á­nus táp­lál­ko­zás­ról

"Az amerikai Élelmezési és Táp­lál­ko­zás­tu­do­má­nyi Aka­dé­mia (Academy of Nutrition and Dietetics) azon a véle­mé­nyen van, hogy a meg­fe­le­lően össze­ál­lí­tott vege­tá­ri­ánus étrendek – köztük a vegán étrend – egész­sé­ge­sek, táp­a­nyag­tar­tal­muk meg­fe­lelő, és segít­het­nek bizonyos betegségek meg­e­lő­zé­sé­ben vagy ke­ze­lé­sé­ben is. A jól meg­ter­ve­zett vege­tá­ri­ánus étrendek meg­fe­le­lőek minden életkorban és helyzetben, beleértve a terhesség és a szoptatás időszakát, a gyermek- és a ser­dü­lő­kort illetve a spor­to­ló­kat is."
(2009, angol nyelvű)

A Brit Die­te­ti­ku­sok Szövetségének állás­pontja a növényi táp­lál­ko­zás­ról

„A meg­fe­le­lően meg­ter­ve­zett vege­tá­ri­ánus [és szigorúan vege­tá­ri­ánus, azaz vegán] étrend tápláló és egészséges lehet. Ala­csony­abb koc­ká­zat­tal jár a szív­be­teg­sé­gek, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukor­be­teg­ség, az elhízás, egyes rákos meg­be­te­ge­dé­sek és a magas kolesz­te­rin­szint tekin­te­tében. Ez amiatt lehet, mert ezek az étrendek kevesebb telített zsírt, kevesebb kalóriát tar­tal­maz­nak, és gaz­da­gab­bak rostokban, fito­nut­ri­en­sek­ben / fito­ke­mi­ká­li­ák­ban (ezek egész­ség­védő tulaj­don­sá­gok­kal ren­del­kez­het­nek), mint a nem-vege­tá­ri­ánus étrendek.”
(2017, angol nyelvű)

Az Ausztrál Die­te­ti­ku­sok Szövetsége álláspontja a vegán táplálkozásról

„A tervezett vegán étrend kie­lé­gít­heti minden tápanyag igényünket, de van néhány dolog, amire oda kell figyelni...” úgy mint a vas, B12, kalcium és az Omega-3 zsírok.
(2018, angol nyelvű)

Egészséges táp­lál­ko­zási útmutató a Kanadai Die­te­ti­ku­soktól

„Az egészséges vegán étrendnek megannyi egészségre gyakorolt pozitív hatása ismert: ala­cso­nyabb arányban fordul elő az elhízás, a szív­be­teg­ségek, a magas vérnyomás, a magas vér­ko­lesz­te­rin­szint, a 2-es típusú cukor­be­teg­ség és bizonyos rákos meg­be­te­ge­dé­sek” illetve „A vegán étrenddel fedez­het­jük minden táp­a­nyag­szük­ség­le­tün­ket bármely élet­kor­ban, beleértve a ter­hes­sé­get, a szoptatást és az időskort is”.
(2014, angol nyelvű)

Pécsi Tudo­mány­e­gye­tem: A növényi alapú étrendről

Az Orvosi Hetilap 157. évfolyam, 47. számában megjelent, a Pécsi Tudo­mány­e­gye­tem, Egész­ség­tu­do­má­nyi Kar, Táp­lál­ko­zás­tu­do­má­nyi és Die­te­ti­kai Intézete által jegyzett cikk az alábbi meg­ál­la­pí­tá­so­kat teszi:
„A növényi alapú étrend abban tér el a divat­di­é­ták­tól, hogy tudo­má­nyo­san meg­a­la­po­zott állítások összessége alkotja azt. Ahogyan jelen össze­fog­la­lás­ból is kitűnik, a növényi alapú étrend nem a „tudományt” használja saját állításai iga­zo­lá­sára, hanem a tudományos állítások igazolják sorra a növényi alapú étrend lét­jo­go­sult­sá­gát.”
„Az elhízás talaján kialakuló meta­bo­li­kus és szív-ér rendszert érintő betegségek nagyrészt meg­e­lőz­he­tőek lennének egy helyesen össze­ál­lí­tott növényi alapú étrenddel. A daganatos meg­be­te­ge­dés­ben szenvedő betegek esetén az állati eredetű élel­mi­sze­rek háttérbe szorítása a növényi alapúakkal szemben is igazoltan pozitív hatású. Átte­kin­té­sünk bemutatja, hogy ez a fajta táp­lál­ko­zás számos egész­ség­ügyi probléma esetén alkal­maz­ható, és hosszú távon is fenn­tart­ható megoldást biztosít a legújabb kor egész­ség­ügyi kihí­vá­sa­ira.”
„Mind primer prevenciós eszközként, mind bizonyos pato­fi­zi­o­ló­giás álla­po­tok (elhízás, szív-ér rendszeri és tumoros meg­be­te­ge­dé­sek) keze­lé­sé­re hatékony esz­köz­rend­szert biztosít a gyakorló orvos és szak­dol­gozó (dietetikus) számára. Ezenfelül további kóros álla­po­tok­ban (például: magas vérnyomás, cukor­be­teg­ség, csont­rit­ku­lás) is jelentős szerepe lehet a növényi eredetű nyers­a­nya­gok előnyben része­sí­té­sé­nek az étrendben, a hagyo­má­nyos, elsősorban állati eredetű élel­mi­sze­rek­kel szemben.”
(2016)

Johns Hopkins Köz­e­gész­ség­ügyi Iskola: A hús­fo­gyasz­tás követ­kez­mé­nyei

A Johns Hopkins Köz­e­gész­ség­ügyi Iskola az amerikai Johns Hopkins Egyetem intézménye, amely az Amerikai Egyesült Államok első kutató egyeteme, és 10. ill. 13. helyen áll a világ egye­te­me­i­nek rang­so­rá­ban. A kutatási ered­mé­nyeik kimondják többek között, hogy:
„Meggyőző tudományos bizo­nyí­té­kok mutatnak rá a túlzott hús­fo­gyasz­tás, különösen a vörös- és a fel­dol­go­zott húsok és a szív­be­teg­sé­gek, a stroke, a 2-es típusú cukor­be­teg­ség, az elhízás, bizonyos típusú rákos meg­be­te­ge­dé­sek és korai elha­lá­lo­zá­sok kap­cso­la­tára. A zöldségben, gyü­mölcs­ben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüve­lye­sek­ben gazdag étrend segíthet megelőzni ezeket a beteg­sé­ge­ket, és számos más egész­ség­ügyi előnnyel is járhat.”
(2013, angol nyelvű)

Növeli-e az alacsony hús­fo­gyasz­tás az emberek várható élet­tar­ta­mát?

Egy az Amerikai Klinikai Táp­lál­ko­zási Folyó­i­rat­ban (American Journal of Clinical Nutrition) megjelent tanulmány többek között az alábbi meg­álla­pí­tá­so­kat teszi:
“A nagyon alacsony hús­fo­gyasz­tást vizsgálva a hat tanul­mány­ból négynél azt figyelték meg, hogy jelentősen csökkent az elha­lá­lo­zás veszélye.”
„Az észak-amerikai és az európai felnőttek jelenlegi prospektív kohorsz adatai azt mutatják, hogy azok, akik nagyon kevés húst fogyasz­ta­nak, tovább élnek.”
(2003, angol nyelvű)

A hús­fo­gyasz­tás hatásai a Harvard Egész­ség­ügyi Folyó­i­ra­tá­ban

A Harvard Egész­ség­ügyi Folyó­i­ra­tá­ban (Harvard Health Pub­li­ca­tions) megjelent Csök­ken­tett hús­fo­gyasz­tás a hosszabb életért (Cutting red meat-for a longer life) c. tanulmány többek között az alábbi meg­ál­la­pí­tá­so­kat teszi:
„Úgy látszik, az ’egészséges hús­fo­gyasz­tás’ kifejezés egy oximoron... azok, akik a legnagyobb mennyiségű vörös húst fogyasz­tot­ták a tanulmány során, általában fiata­lab­ban hunytak el, és ennek gyakrabban volt az oka a keringési rendszer meg­be­te­ge­dé­sei és a rák ... még az egész­ség­telen életmód hatásainak ellen­sú­lyo­zása után is úgy találták a kutatók, hogy az elha­lá­lo­zá­sok és a hús­fo­gyasz­tás össze­füg­gés­ben állnak.”
(2012, angol nyelvű)

Egy másik tanulmány pedig Vörös hús és vas­tag­bél­rák (Red meat and colon cancer) címmel az alábbi meg­ál­la­pí­tást teszi:
„29, a hús­fo­gyasz­tás és a vas­tag­bél­rák kap­cso­latát vizsgáló tanulmány módszeres áttekintő ana­lí­zi­sé­ből (meta-analysis) arra jutottak, hogy a jelentős mennyiségű vörös hús fo­gyasz­tása 28%-kal, a fel­dol­go­zott húsok nagy mennyiségű fogyasz­tása pedig 20%-kal növeli a kockázatot.”
(2008, angol nyelvű)

A hús­fo­gyasz­tás és a rák kockázata

„Két össze­füg­gés rendre megjelenik a daganatos meg­be­te­ge­dé­seket vizs­gáló kutat­á­sok­ban: a zöldségek és a gyümölcsök segítenek csök­ken­teni, a hús, az állati és a zsíros termékek pedig gyakran koc­ká­zat­nö­velő tény­ez­ő­ként jelennek meg. [...] Nem meglepő, hogy a vege­tá­ri­á­nu­soknak van a leg­ki­sebb esélye a daganatos meg­be­te­ge­dés­re, jelentősen kisebb, mint a húsevőknek.”
(2013-2018, angol nyelvű)